A város 1928-ban jelölte ki a Nagyerdőn a mai köztemető helyét. A temetőkert, a ravatalozók és a krematórium Borsos József városi építész tervei szerint 1932-ben épült magyaros szecessziós stílusban.

A ravatalozó épület anyaga, a nagy szilárdságú debreceni klinkertégla nemcsak időtálló, hanem sajátosan komor színével különös, művészi szerepet is betölt. Ugyanez mondható el a sejtelmes hangulatot árasztó tetőzet lilás színhatású cserepeiről is.

A Köztemető főbejáratánál Némethy László háromalakos Krisztus-szobra látható (1931), amely a gyászt, az együttérzést és a feltámadást egyszerre sugallja. A krematórium előtti medence végében Nagy Sándor János Halat szorító fiú szobra áll, amely tulajdonképpen csobogó.

A Köztemető bejáratánál lévő lélekharangot Cseh-Czeglédy András debreceni polgár adományozta a köztemetőnek 1932-ben.

• Építészet

  • jellegzetes épületek/építmények

• Építészet

  • szobrok, emlékművek

 Borsos József; Debrecen; Debreceni köztemető; harang; krematórium; temető